2,5 milliárd egy le sem gyártott Bugatti

A hivatalos listaárnál jelentősen magasabb összegről beszélünk, de a vásárló hosszú távon még így is jól járhat. A Bugatti 2016 elején leplezte le a Veyron 1500 lóerős és 400+ km/h végsebességű utódját, a 2,4 millió eurós (765 millió forint) listaárú Chiront. Tavaly nyáron pedig megérkezett a Chiron limitált szériás verziója, a könnyebb és versenypályán nagyobb élvezetet biztosító, de "csak" 380 km/h végsebességű Chiron Divo.

Az exkluzív hipersportkocsi több mint kétszer annyiba kerül, mint egy normál Chiron: a Divo hivatalos listaára 5 millió euró (1,6 milliárd forint). Az elképesztően magas árat nemcsak a csúcstechnika, hanem az is indokolja, hogy mindössze 40 példány készül az autóból.

A németek legnagyobb használt autós oldalán nemrégiben sokak meglepetésére felbukkant egy Bugatti Chiron Divo, pontosabban nem egy konkrét autó, hanem egy autó megrendelési slotja. Amit nem kevesebb, mint 7 913 500 euró, vagyis átszámítva mintegy 2,5 milliárd forintos áron hirdettek meg.

Brabus a 300 felett száguldó Mercedes

Nem ez az első alkalom, hogy a Brabus a végletekig kihegyezett Mercedest mutat. Ezúttal a Top Marques of Monaco közönségének mutatták be a négyajtós AMG GT eddigi legerősebb változatát, amelybe 800 lóerős motor kerül.

Természetesen ezúttal is az AMG aktuális sportmotorját dolgozták át, azaz a félelmetes teljesítményt négyliteres V8-as adja le. Ez már 200 lóerő literenként, ami utcai autók között ma a csúcsot jelenti, és egyben azt a határt, ami felett nem igazán garantálható a szériagyártmányokra jellemző élettartam. A Brabus motorjába persze olyan, méregdrága alkatrészek is bekerülnek, amelyek bírják az 1,6 baros töltőnyomás mellett jelentkező terhelést, és nyilván a gép ára is ennek megfelelően alakul majd.

Akinek az a lényeg, hogy néha megverjen másokat 0-100-as gyorsulásban, annak persze nem ez a megfelelő autó: arra egy Tesla Model S P100D jobb, hiszen a 800 lovas Brabus az összkerék-hajtás ellenére csak 2,9 másodperc alatt gyorsul százra. Viszont ez utóbbival a mutatvány sokszor ismételhető, ráadásul a dinamika 200 km/h felett sem fogy el: a gép végsebessége 315 km/h. A teljesítmény többre is elég lenne, állítólag a gumik miatt nem engedik tovább gyorsulni az autót. Ha a Tesla Ludicrous módját nem nézzük, akkor ez a nagy négyajtós álló helyzetből gyorsulva szinte minden autóval képes tartani a lépést gyorsulásban: a ma kapható összes Ferrarival, Lamborghinivel és a legtöbb McLarennel is.

A félelmetesen erős motorhoz persze megfelelő körítést is kínál a Brabus. Előre és hátulra más méretű kerekek kerülnek: elöl 21-es felniken 275/35-ös gumik vannak, míg hátul 22-es felniket és 355/25-ös abroncsokat alkalmaznak. A légrugózást ráadásul úgy módosították, hogy 2,5 centivel közelebb engedje a karosszériát az aszfalthoz, mint a mezei négyajtós AMG GT esetében – mindez pedig azt jelenti, hogy a Brabus új 800 lóerős gépe nem csak gyorsabb, de rázósabb is, mint a csillagos változat.

Az autó árát egyelőre nem ismerjük, de már a bemutató helyszíne is azt jelzi, hogy euróban is hat számjegyű, és biztosan nem egyessel kezdődik.

500-zal száguldó Bugatti

Stephan Winkelmann az Automobile magazinnak adott nyilatkozatában beszélt a sebességi rekord lehetőségéről, és a márka bővítéséről. Azt is elárulta, hogy kész a terepjárójuk, csak a jóváhagyás hiányzik a fejlesztés befejezéséhez.

Korábban úgy nézett ki, hogy a Bugatti kiszállt a végsebesség-versenyből, és megelégszik a Chiron 420 km/h-ra korlátozott legnagyobb tempójával. Ám Winkelmann nyilatkozata arra mutat, hogy nem egészen erről van szó. A cégvezető szerint elsősorban azon múlik, hogy nőhet-e a csúcssebesség, hogy lesz-e gumiabroncs, ami biztonságosan használható ilyen tempónál is.

Ilyen szempontból a Bugatti hátrányban van a Koenigsegghez és a Hennesseyhez képest, mivel az autóik, alighanem a négy turbós, W16-os motor miatt, kifejezetten nehezek. A 2 tonna körüli üres tömeg pedig épp a gumiknak jelent durva plusz terhelést a konkurensek 1,3-1,4 tonnás autóihoz képest. Így jelentős esély van rá, hogy az első, 500 km/h végsebességű szériakocsit nem a Bugatti gyártja majd.

Ugyanakkor ismét előkerült az a kérdés is, hogy lesz-e kínálatbővítés. A Bugatti, amióta a VW csoport része, mindig csak egy típus, egy nagy sportkocsi változatait kínálta. Egyszer már bemutattak egy nagy limuzin-tanulmányt, de a Galibier 2011-ben nem váltott ki elegendő lelkesedést, hogy gyártásba küldjék. Winkelmann szerint a felméréseik azt jelzik, hogy egy ultraluxus-terepjáró iránt sokkal nagyobb lenne a kereslet: ebből biztosan összejönne az a 6-800 autó, ami a nyereséges működéshez kellene.

Állítólag már el is készültek a tervek, és aki látta, eddig pozitívan reagált. Még Wolfsburgban is kaptak dicsérő szavakat, de ez kevés. Ahogy az igazgató fogalmaz, jelenleg nincs pénz, és így nem is született döntés a második Bugatti modell kifejlesztéséről.

Giannini szuper-Fiat

A Giannini még júniusban lepte meg a világot a Fiat 500 agyonszélesített változatába, amelybe egyszerűen belógatták egy Alfa Romeo 4C hajtását. A középmotoros modell nem csak úgy néz ki, mintha Ferrarikat enne reggelire, de annyiba is kerül.

A hét végén bemutatták a továbbfejlesztett változatot, 350 GP4 néven. Azon túl, hogy ez az újabb változat grafitszürke, és van néhány plusz nyílás a motorháztetején, nem látszik drámai változás. Az újításra csak a vörös 4x4 felirat utal az autó oldalán: a 350 lovas gépnek ebben a változatában már mind a négy kerék hajtott. Ez valószínűleg tovább javítja az apró szörnyeteg gyorsulását, bár a dinamikai adatokat egyelőre csak találgathatjuk, ahogy azt is, hogy az összkerék-hajtás mennyi túlsúlyt jelenthet.

A titkolózás nem véletlen: a GP 350 egyelőre fejlesztési fázisban van, a Giannininél azt mondják, az adatokat csak a tesztelési fázis lezárultával hozzák nyilvánosságra. Azt már korábban elárulták, hogy egy 100 példányos sorozat legyártását tervezik, és egy-egy autóért 150 ezer eurót kérnek majd, ám az nem egyértelmű, hogy ez csak a hátsókerék-hajtású GP-re vonatkozik-e, vagy a majdani megrendelők választhatják-e az összkerék-hajtású változatot is.